Kötelezd el magad a változás mellett, és ne felejts!

Nagymama, hogyan élhetek ebben a karanténban?

„Drága lányom, a karantén az egy nagyon különleges, misztikus és szent időszak.

Az én fiatal koromban az újszülött gyermekek 40 napos korukig nem hagyták el az otthonukat. Ebben az időszakban várjuk és készülünk fel az új életre. Ez az időszak hatalmas változásokat eredményez.”

Hogyan lehet erre a változásra felkészülni?

„Egyszerű, őszinte, szeretetteljes cselekedetekkel. Minden reggel felajánlásképp fésüld meg hosszú hajadat, fésüld ki az összes csomót, még azokat is, amiket mindig elhanyagoltál.

Itt az idő, hogy az összes csomót kifésüld.

Aztán szenteld magad a szeretteid fonalkötegeinek a kibontására. Türelemmel, meg fogod találni az összes gombolyag eredetét, a pontos kiindulási pontját a kötegeknek. Már ezzel az egyszerű, de erőteljes cselekedettel rendet teremtesz önmagadban és a környezetedben.A csomók két kézzel történő kibogozásával, elkezded a magadban lévő kötelékeket is megérinteni.”

Miután kibogoztam a csomókat, mit tegyek Nagymama?

„Távolítsd el magadból a terméketlen részeket. Az ősi emberek temetési szertartásaiban úgy tartják, hogy az elhunyt a halálát követő 40. napon hagyja el a testét. Ebben a negyven napban vágd le a hajadat lányom, válogasd ki azokat a ruhákat, amelyeket nem használtál rég óta, nyisd ki nagyra az ablakot, hogy az hogy az elhasználódott levegő kiáradjon, fejlessz új gondolatokat úgy, hogy a régieket elhagyod, kötelezd el magad új viselkedés, szokások, tradíciók létrehozásában.”

Nagymama, attól félek, hogy az elszigetelés végével nem változik majd semmi. Az emberek hamar felejtenek...

„Az, hogy mások hogyan reagálnak a karanténra, nem a te dolgod. Kötelezd el magad a változás mellett, és ne felejts! Tegyél róla, hogy ez a vihar úgy feldúlja az életedet, hogy teljesen forradalmasítsa azt!”

―Elena Bernabé, Indigenous Peoples Cultures.